Kiterjesztett valóság (AR) könyv 3D hologramokkal.
Virtuális laborunkban bemutatjuk hogyan mérjük a különböző mennyiségeket és milyen eszközöket használhatunk a mérésekhez. Tömeg, hangerősség, gázok áramlási sebessége, vagy szakítószilárdság. Ez néhány a leggyakoribb fizikai mérési témákból, amiket összegyűjtöttünk könyvünkben.
Ajánlott korosztály: 12 év felett

A „Húzd meg jobban” című témához tartozó AR, „Szakítószilárdság mérése”.

Specifikáció

Nyelv: magyar

Oldalak száma: 86 oldal

Méret: B5

Minőség: 4+4 szín nyomtatás spirál kötés, belív: 120 g-os ofszet papír; borító: 255 g-os GC1 karton, B1 és B4 matt fóliázva

AR elemek száma: 40 darab 3D hologram

Használati eszköz: mobiltelefon vagy tablet

Operációs rendszer: min. Android 7.0 / iOS 13.0

Szükséges eszköz tárhely: 500 MB

Internetkapcsolat: Az alkalmazás és a kiadvány tartalom letöltéséhez és a frissítésekhez internetkapcsolat szükséges (WiFi kapcsolat ajánlott). Letöltés után a kiadványtartalom offline módban is elérhető.

Bizonyosod meg arról, hogy a készüléked alkalmas a tartalmak megfelelő lejátszásra! A teszt oldal letöltése és kinyomtatása után otthon is kipróbálhatod, hogyan működnek a könyvben elhelyezett kiterjesztett valóság elemek. Ehhez kövesd a mintaoldalon szereplő leírást!

Részletes tartalomjegyzék

1. Nagyon nagy vagy?

A mérőszalag használata

Magasság, mélység, szélesség, vastagság, távolság, átmérő, sugár, kerület. Ezekkel a hétköznapi mennyiségekkel kapcsolatos méréseket gyerekkorunk óta végezzük, például vonalzó vagy mérőszalag segítségével.

2. Mérjük meg!

A tolómérő használata

Mikrométer. A nagyon kis hosszúságot és a mérőműszert is így nevezik. A műszerrel nemcsak kis alkatrészeket tudunk megmérni, de a nagyobb méreteket is pontosabban lehet meghatározni.

3. Mozdulj meg!

Elmozdulás mérése

Egy mozgást a megtett út, a távolság, a kitérés vagy az elfordulás megadásával is leírhatunk. Ezekből a mozgás jellegére is következtetni lehet: egyenes vonalú, kör- vagy rezgőmozgás, esetleg ferde hajítás?

4. Mérlegen a tömeg

Tömeg mérése

A tömeg a tehetetlenség jellemzője. Nem függ attól, hogy hol és milyen rendszerben vizsgáljuk.

5. Megállíthatatlan idő

Idő mérése

Az idő mérése az egyik leggyakoribb mérési feladat: pl. mennyi idő van még a tanítási órából, mennyi ideig kell főzni a lágytojást? Ezekre és hasonló kérdésekre az óra segítségével tudhatjuk meg a választ.

6. Számoljuk az időt!

Digitális időmérés

A digitális mérésről először mindenkinek a hétszegmenses kijelzők jutnak eszébe, pedig a digitális óráknál a hagyományos megjelenés is gyakori. Az analóg és a digitális típust az energiaellátás és a pontos órajel előállításának elektronikus módja különbözteti meg.

7. Tér a térben

Térfogatmérés

Egy folyadékban elmerülő szilárd test a térfogatával megegyező mennyiségű folyadékot szorít ki, tehát ezt a módszert használhatjuk a térfogat mérésére.

8. Meddig ér a víz?

Folyadékszint mérése

Nagy mennyiségű folyékony anyag tárolására általában egy nagyméretű tartályt használunk. De honnan tudjuk, hogy tartályunkban éppen mennyi folyadék van?

9. Miért úszik a hajó?

Anyagsűrűség mérése

A sűrűség egy adott anyag egységnyi térfogatának tömege, mely minden anyag egyedi, saját jellemzője. Kiszámítási módjából (ρ=m/V) következik a mértékegysége: 1 kg/m3=1g/dm3=1000g/cm3 1 kg/m .

10. Hintába ültetve

Ingamozgás

A matematikai (avagy a fonál-) ingát függőleges egyensúlyi helyzetéből kitérítve az ingatest egy körív mentén periodikus ingamozgást végez. A körív sugara a fonál hossza, a kitérítés helyétől ugyanabba a helyzetbe visszatérésig eltelt idő pedig a lengésidő.

11. A lassútól a gyorsig

Sebesség mérése

A gyorsaság számszerű jellemzésére a sebességet használjuk, mely megadja, hogy mekkora utat teszünk meg egy másodperc alatt. Leggyakrabban egy hosszabb időtartam alatt megtett útból számítjuk ki.

12. Dinamizmus

Gyorulás mérése

Amikor arra vagyunk kíváncsiak, hogy milyen gyorsan növekszik, vagy csökken a sebesség, akkor a gyorsulást szeretnénk megtudni. Érzékeléséhez egy könnyen elmozduló alkatrészre és az ehhez kapcsolódó fizikai mennyiség, pl. a kapacitás megváltozására van szükség.

13. Lássuk a medvét!

Fényerő mérése

A fény az ember számára nélkülözhetetlen elektromágneses sugárzás, nélküle az élet sem alakulhatott volna ki. Fontosságát jól mutatja, hogy egyik jellemzője, a fényerősség a hét SI (Système International d’Unités) alapmennyiség közé tartozik.

14. Hangoskodás

Hangerő mérése

A hang erősségét a fülünkkel érzékeljük a levegő nyomásváltozásának következtében. Mérése a hanghullámok rezgéseit kijelezhető mennyiséggé átalakító érzékelők segítségével történik. A mikrofonok elektromos jelének feszültsége a rezgések kitérésével arányos.

15. Váratlan fordulat?

Fordulatszám mérése

A motorral hajtott berendezések működési sebességét a motor forgási sebessége határozza meg. A kerületi sebesség függ a hajtott alkatrész sugarától, ezért inkább a fordulatszámot használjuk a sebesség bemutatására, ami a másodpercenkénti helyett a gyakorlatban könnyebben értelmezhető percenkénti fordulatszámot adja meg.

16. Erőnek erejével!

Erő mérése

A testek között lejátszódó kölcsönhatások leggyakrabban erőhatás formájában jelentkeznek. Az erőt okozhatja az ember, de a gravitáció, a mágneses és villamos tér, illetve a közegek ellenállása is. Mérésekor a kölcsönható képesség nagyságát vizsgáljuk.

17. Fő a hő!

Hőmérséklet mérése

A hőmérséklet megváltozása módosítja az anyagok bizonyos tulajdonságait, amelyek alapján mérhetővé is válik. A legegyszerűbben a térfogatváltozás alapján mérhetünk hőmérsékletet, ehhez pedig olyan anyagot kell választani, amely folyékony és nagy a térfogati hőtágulási együtthatója.

18. Kívül tágasabb...

Hőtágulás mérése

A testek melegedés hatására kitágulnak, lehűlés hatására összehúzódnak. A jelenséget hőtágulásnak nevezzük. A különböző anyagok hőtágulása eltérő. Ugyanakkora hőmérséklet-változás hatására az ólom jobban tágul, mint az acél, az alumínium jobban, mint az arany

19. Nyomás!

Nyomás mérése

A nyomás mérésének egyik módszere, ha a közlekedőedények törvénye szerint a folyadékoszlopok magasságát hasonlítjuk össze. Az U-csöves manométer (nyomásmérő) egyik csövére ismert, a másikra ismeretlen nyomású gázt juttatva a nyomáskülönbség mérhetővé válik.

20. Manométerek

A manométer működése

A folyadékok és a gázok nyomása műszerekkel jól kimutatható, mert a tér minden irányában erőt fejtenek ki az elhelyezett érzékelőre. Az erőhatás a megfelelő érzékelőn alakváltozást okoz, az így bekövetkező elmozdulás már kijelezhető. A kijelzéshez használhatunk mechanikus vagy villamos átalakítót.

21. Addig nyújtózkodj...

Alakváltozás mérése

Külső erő hatására a szilárd testek megváltoztathatják a méretüket: a nyomóerőtől kisebbek, a húzóerőtől nagyobbak lehetnek. Ezen változások méréséhez leggyakrabban nyúlásmérő bélyeget használunk.

22. Föl és le

Rugóállandó

Kísérleti tapasztalatok szerint a rugók rugalmas megnyúlása bizonyos határok között egyenesen arányos a rájuk ható erővel. A rugóállandó megmutatja, hogy egy adott rugó mennyire kemény, vagyis milyen nehéz megnyújtani vagy összenyomni. Minél keményebb a rugó, annál nagyobb a rugóállandója.

23. A fordító hatás

Forgatónyomaték

Arkhimédész mondta ki először, hogy egy fi x pont segítségével elméletileg bármit meg tudna mozdítani. Rájött, hogy a testek elmozdítását nemcsak közvetlenül, nagy erővel, hanem emelőn keresztül is elvégezhetjük. Azonos forgatónyomaték kifejtéséhez hosszabb erőkarnál kisebb erő elegendő.

24. Mi folyik itt?

Folyadékok áramlási sebességének mérése

A folyadékok nevüket arról kapták, hogy egyik helyről a másikra folynak, de emellett csörgedeznek, csordogálnak, zúdulnak, hömpölyögnek vagy áradnak. Összefoglalóan a méréstechnikában erre azt mondjuk, hogy áramlanak. A különböző elnevezések az áramlási sebességükre vonatkoznak.

25. Légmozgás

Gázok áramlási sebességének mérése

A gázok áramlási sebességének mérésénél a folyadékokhoz képest több tényezőt is fi gyelembe kell venni. Mivel a gázok összenyomhatók, térfogatukat nemcsak hőmérsékletük, hanem nyomásuk változása is befolyásolja. A mérés során a sebességet forgássá, elmozdulássá vagy nyomásváltozássá alakítjuk.

26. Áram a köbön

Áramló anyag mennyiségének mérése

Az áramlási sebesség mellett az is lényeges jellemző, hogy egy adott rendszerben (pl. csőben, csatornában vagy szállítószalagon) mekkora mennyiségű anyag áramlik ilyen sebességgel. A térfogatáram ezt a mennyiséget adja meg, és ebből az átáramló térfogat és a tömeg is könnyebben meghatározható.

27. Milyen erős az áram?

Áramerősség mérése

A villamos áram a töltéshordozók egyirányú, rendezett mozgása, amelynek nagyságát az áramerősség mutatja meg. Méréséhez az áram mágneses hatását lehet felhasználni: minél nagyobb áram folyik egy vezetékben, annál nagyobb mágneses tér alakul ki körülötte. A mágneses térrel képesek lehetünk egy mutatót elfordítani a tengelye körül.

28. Feszült helyzetben

Villamos feszültség mérése

Ha megindul a villamos áram, a mozgó töltéshordozók munkát végeznek. A feszültség értéke a töltéshordozók munkavégző képességével arányos, tehát áram nélkül is kimutatható két pont között. Mérésekor mégis gyakran egy ellenállás segítségével korlátozott áramot mérünk.

29. Ellenáll és korlátoz

Ellenállás mérése

A villamos áramkörben a túl nagy áramerősség a fogyasztót és a generátort is károsíthatja. A korlátozó alkatrész az ellenállás, amelynek értékét tervezéskor pontosan meg kell határozni. Értéke mellett fontos tulajdonsága maximális teljesítménye, vagyis terhelhetősége.

30. Van rá kapacitásod?

Villamos kapacitás mérése

Az akkumulátorok kapacitását amperórában fejezzük ki, mert töltésmennyiséget mutat meg. A memóriákét megavagy gigabájtban adjuk meg, mert információt jelent. A kondenzátorok elektromos kapacitása a töltéstároló képességre utal.

31. Önindukciós tényező

Az induktivitás

Egy áramjárta vezeték körül is létrejön mágneses tér. Ha a vezetéket feltekercseljük és vasmaggal látjuk el, akkor a mágneses tér erőssége a sokszorosára növelhető. A tekercs legfontosabb jellemzője az induktivitás, amely azt mutatja meg, hogy a kapcsai között indukált feszültség hogyan függ az áram változásának sebességétől.

32. Mennyit teljesít

Villamos teljesítmény mérése

A teljesítmény minden esetben munkavégzéshez kapcsolódik. Megkülönböztetünk fizikai és szellemi teljesítményt. A fizikai teljesítmény mérhető, és megmutatja, hogy menynyi munkát tudunk elvégezni egységnyi idő alatt. A villamos teljesítményt elektrodinamikus műszerrel mérhetjük.

33. Mágnesek közelében

Mágneses indukció mérése

A mágneses tér jellemzésére a mágneses indukciót, mérésére a magnetométert használhatjuk. Mivel a tér nem látható, szemléltetésére indukcióvonalakat rajzolunk, melyek zártak és irányítottak, mivel a mágneses indukció vektormennyiség.

34. Mérjünk munkát!

Villamos fogyasztás mérése

Számtalan megjelenési formája miatt a munkavégzés mérése nehéz feladat. A villamos fogyasztók munkavégzésére azonban kifejlesztettek egy mérőműszert, amely képes az általuk „elfogyasztott” energia értékét számszerűen megjeleníteni. A háztartásokban megtalálható fogyasztásmérő műszer a villanyóra.

35. Váltakozó feszültség

Frekvencia mérése

Egyes események, folyamatok rendszeresen ismétlődnek. A fizikában a rezgések, lengések, körmozgások és hullámok mutatnak ilyen tulajdonságot. A frekvencia megmutatja, milyen gyors az ismétlődés.

36. Csak keményen

Keménység mérése

A keménység egy keményebb anyag benyomásával szembeni ellenállást jelent. Mérését csak roncsolásos vizsgálattal tudjuk elvégezni. Majdnem minden anyagnál létezik keményebb - a mérés során szerszámként ilyet használunk.

37. Húzd meg jobban!

Szakítószilárdság mérése

A húzó igénybevételnek kitett szerkezeti elemek (tartók, kötelek) jellemzésére a szakítószilárdságot használhatjuk. Tervezéskor tudnunk kell róluk, mekkora terhelést képesek elviselni, illetve mekkora az az erő, amelynek hatására már elszakadnak. Az erő mellett a keresztmetszetet is fi gyelembe kell venni.

38. Mi van a radiátorban?

Fajhő mérése

Az energia tárolása fontos feladat, hiszen az energiát nem mindig akkor akarjuk felhasználni, amikor előállítjuk. A hőenergiát sokszor melegvíz tárolásával igyekszünk minél tovább megőrizni, mivel a víz fajhője viszonylag nagy értékű.

39. Savas vagy lúgos?

pH érték mérése

Az anyagok viselkedését kölcsönhatásaik alapján, illetve valamelyik ismert anyaggal összehasonlítva tudjuk jellemezni. A vizsgálatokhoz leggyakrabban vizet használunk. Ha egy anyag protont ad át a víznek, akkor sav, ha protont vesz el, akkor lúg. A két anyag közti különbséget a pH érték mutatja meg.

40. Sugárzóan

Radioaktivitás mérése

Sugárzásról beszélhetünk fénnyel, hanggal vagy hővel kapcsolatban is, bár a szó hallatán általában radioaktív sugárzásra gondolunk elsőként. A radioaktivitás mindennapjaink része. Kis mennyiségben folyamatos háttérsugárzás ér bennünket a világűrből, a talajból, a minket körülvevő tárgyakból.

Fizikai mennyiségek

  • 3 900 Ft

  • Szállítás: 1 100 Ft
  • Fizetési költségek:
    • Bankkártya vagy PayPal: ingyenes
    • Utánvét (csak Magyarországon): 350 Ft

Intézményi megrendelés esetén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolodó termék(ek)

Az emberi test

Az emberi test

3 900 Ft

Természetismeret
Fizikai jelenségek
Der menschliche Körper
Geometria

Geometria

3 900 Ft

Állatok a ház körül
Emlősök az erdőben
Naturwissenschaft