Kiterjesztett valóság (AR) könyv 2D animációkkal.
Egy csipet csillagászat, geológia, meteorológia, kémia, fizika, amikkel a természetben nap mint nap találkozhatunk. Könyvünkben olyan témákat dolgozunk fel, amik természetünk megismerésének alapjait képezik.
Ajánlott korosztály: 8 év felett

Nézd meg a bemutató filmet!

A „Mássz éghajlatot” című témához tartozó AR, „A függőleges övezetesség”.

Nyelv: magyar

Oldalak száma: 92 oldal

Méret: B5

Minőség: 4+4 szín nyomtatás spirál kötés, belív: 120 g-os ofszet papír; borító: 255 g-os GC1 karton, B1 és B4 matt fóliázva

AR elemek száma: 40 darab 2D animáció

Használati eszköz: mobiltelefon vagy tablet

Operációs rendszer: min. Android 7.0 / iOS 13.0

Szükséges eszköz tárhely: 100 MB

Internetkapcsolat: Az alkalmazás és a kiadvány tartalom letöltéséhez és a frissítésekhez internetkapcsolat szükséges (WiFi kapcsolat ajánlott). Letöltés után a kiadványtartalom offline módban is elérhető.

Bizonyosod meg arról, hogy a készüléked alkalmas a tartalmak megfelelő lejátszásra! A teszt oldal letöltése és kinyomtatása után otthon is kipróbálhatod, hogyan működnek a könyvben elhelyezett kiterjesztett valóság elemek. Ehhez kövesd a mintaoldalon szereplő leírást!

Részletes tartalomjegyzék

1. Kozmikus otthonunk

A Föld bolygó mint égitest

A Föld az egyetlen égitest az Univerzumban, amelyről biztosan tudjuk, hogy lakott. A Föld a Naprendszer harmadik bolygója, az élet számára ideális távolságra a Naptól.

2. Égi kísérőnk

A Hold

Földünk egyetlen holdja a Hold. A két égitest gravitációsan kötött kettős rendszert alkot, amelynek két tagja a rendszer közös tömegközéppontja körül kering.

3. Hideg és forró

A Föld szerkezete

A Föld a Naphoz hasonlóan gömbhéjas szerkezetű. A gravitációs erő, a lehűlés, valamint a Föld forgása következtében az anyagok sűrűségük alapján elkülönültek, így alakultak ki a gömbhéjak.

4. Óriások születése

Hegységek keletkezése

Hegységek keletkezhetnek gyűrődéssel, vetődéssel vagy vulkanizmus során. Két kőzetlemez összeütközésével gyűrthegységek jönnek létre. Felszínüket csipkézett, párhuzamos hegygerincek, meredek lejtők, hosszanti völgyek jellemzik.

5. Pokoli óriások

A vulkánok

Vulkánosságról akkor beszélünk, ha a föld mélyéből előtör az izzó, képlékeny szilikátolvadék, a magma. A felszínre került magma a láva. A folyamat során vulkáni kőzetek képződnek.

6. Mégis mozog!

Földrengések

A földrengések a mozgó kőzetlemezek széleinél, mélyen a földkéreg alatt játszódnak le. Kiváltó okai a lemeztektonikai mozgások. A rengéshullámokat a felgyülemlett belső feszültség váltja ki.

7. Csodás cseppkövek

A karsztosodás

A legtöbb karsztjelenség a mészkőhegységekben fordul elő. Karsztjelenségeknek nevezzük az oldódással járó folyamatokat és a közben kialakuló formákat.

8. Hideg, langyos, forró!

Éghajlati övezetek

Az éghajlat zónákra tagolódik. Ennek oka, hogy a napsugárzás a Föld közelítőleg gömb alakja miatt eltérő mértékben melegíti fel bolygónk különböző területeit. A szoláris zónák éghajlatát egyéb tényezők is befolyásolják.

9. Mássz éghajlatot!

Hegyvidéki övezetesség

A hegyvidékeken a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken a levegő hőmérséklete, nyomása és oxigéntartalma. Növekszik a csapadék mennyisége, a napi hőingás és a besugárzás mértéke.

10. Honnan fúj a szél?

Bolygónk főbb szelei

Ha a Föld nem forogna, az Egyenlítőnél felmelegedő, majd felemelkedő levegő a sarkok felé áramlana, ott lehűlne, majd visszatérne az Egyenlítőhöz. A légáramlások útját a Föld forgásából származó eltérítő erő - Coriolis-erő - módosítja.

11. Frontvonalban

Időjárási frontok

A hideg és a meleg levegő találkozásakor kialakuló több ezer kilométer átmérőjű légörvények a nagy sebességgel haladó ciklonok. A hideg és a meleg légtömegek találkozásánál alakulnak ki a frontok.

12. Ne ködösíts!

Felhőképződés

Ha a levegő túltelítődik vízgőzzel, a vízgőz a lebegő porszemeken, sókristályokon kicsapódik, és vízcseppekké sűrűsödik. Ha a kicsapódás magasabb rétegekben zajlik, felhő keletkezik.

13. Az élet forrása

A víz

Víz nélkül a földi élet elképzelhetetlen. A víz a növények és az állatvilág számára is nélkülözhetetlen vegyület. A víz a benne oldott ásványi anyagokkal az ember biokémiai folyamataiban és hőszabályozásában is részt vesz.

14. Csurran-cseppen

A Föld vízkészlete

A világtenger a Föld összefüggő vízburka. Tengerekből és óceánokból áll. A Föld felszínének összesen a 71%-át, mintegy 361 millió km²-t víz borít.

15. A víz körforgása

A hidrológiai ciklus

A hidrológiai ciklust, a víz természetes körforgását a napsugárzás generálja, és a légköri viszonyok, a talajszerkezet, a domborzat és az élővilág befolyásolja.

16. Mi folyik itt?

A Föld vízkészlete

Felszíni vizeink döntő részét sós vizek - tengerek és óceánok - alkotják. Felszíni vizeink kisebb része édesvíz. Ide tartoznak a tavak, folyóvizek, és a sarki jég.

17. A felszín alatt

Talajvizek

Felszín alatti víznek hívjuk a talaj mélyebb rétegeibe beszivárgott csapadékvizet, amely a kőzetekben raktározódik. A felszín alatti vízkészlet jelentős szerepet tölt be az ivóvízellátásban.

18. Atommodellek

Az anyag alkotóelemei

A tudósok minden korban keresték a választ arra, hogyan épülnek fel az anyagok. Az i. e. 5. században egyes görög filozófusok feltételezték, hogy az anyagokat apró részecskék építik fel. Ezeket atomnak nevezték el.

19. Ez atom jó!

Az atomszerkezet

Vajon hogy néz ki belülről egy atom? Mint egy felfújt lufi? Az Univerzum kicsiben? Az atom atommagból és az azt körülvevő elektronfelhőből áll. Leginkább egy hagymához hasonlít!

20. Miből van a világ?

Kémiai elemek, a periódusos rendszer

A világunkat felépítő anyagok többfélék lehetnek, attól függően, milyen részecskékből állnak össze. Az egyszerű anyagok kémiai reakcióval nem bonthatók további anyagokra.

21. Miért olyan, amilyen?

Anyagszerkezet

A természetben megtalálható anyagok sokfélék lehetnek. Tapasztalhatjuk, hogy egyes anyagok könnyen eltörnek, vagy könnyen olvadnak, míg mások szinte elpusztíthatatlanok. A legtöbb szilárd test kristályos szerkezetű.

22. Fekete gyémántok

A szén

A nem megújuló energiahordozók közé tartozik a kőszén, a földgáz és a kőolaj. Mindhárom elhalt élőlények maradványaiból, hosszú folyamat során jön létre.

23. Többpetéjű ikrek

A szén allotróp módosulatai

A szén három allotróp módosulata a gyémánt, a grafit és a fullerének. Az allotrópok eltérő tulajdonságai eltérő szerkezetükből fakadnak.

24. A bányák titka

Ásványi ércek

Azokat az ásványokat, ásványtársulásokat nevezzük érceknek, amelyek az átlagosnál nagyobb mennyiségben tartalmaznak valamilyen fémet. Az ércek magmás folyamatokban vagy üledékképződéssel keletkeznek.

25. Mit hordtak itt össze?

Üledékes kőzetek

Az üledékes kőzetek a Föld felszínének ¾ részét borítják. Keletkezésükben a Föld külső erői játszottak főszerepet. A kőzetképző folyamatok közé tartozik az aprózódás, a mállás, a szállítás, a lerakódás és az összetömörödés.

26. Addig üsd, míg meleg!

A vas

A vas az emberiség egyik legrégebben ismert és a mai napig egyik legfontosabb féme. Rendszáma a periódusos rendszerben 26, vegyjele Fe, ami a latin ferrum szóból ered.

27. A fémek királynője

Az ezüst kémiai tulajdonságai

Az ezüst a periódusos rendszerben a 47-es rendszámú, az átmeneti fémek csoportjába tartozó elem. Ha az arany a nemesfémek királya, az ezüst a királynő.

28. Aranyos csillogás

Az arany kémiai tulajdosnágai

Az arany a nemesfémek királya. Nemes, mert remek tulajdonságokkal bír. Mindig is a fényűzés jelképe volt. Elsősorban a tehetős rétegek élvezhették szépségét ékszereikben, használati tárgyaikban.

29. Kimerülő energiák

Fosszilis energiaforrások

Két legfontosabb fosszilis, tehát elhalt élőlények maradványaiból hosszú évmilliók során kialakult energiahordozónk a kőolaj és a földgáz. Égetésükkor jelentős mennyiségű hő szabadul fel.

30. Élet a talpunk alatt

A talaj képződése és szerkezete

A talaj a földkéreg legfelső, termékeny rétege. Az élet egyik alapja: tápanyagokkal és vízzel látja el a növényeket, ezáltal közvetve az állatokat és az embert is táplálja.

31. A hetedik elem

A nitrogén tulajdonságai

A levegő ⅘-e nitrogéngáz. Vegyületei az ásványvilágban is megtalálhatók. A szén, a hidrogén és az oxigén mellett a nitrogén az egyike az élő szervezeteket felépítő, különösen fontos négy elemnek.

32. Merre jársz, nitrogén

A nitrogén körforgása

Az elemi nitrogén a talajban és a vizekben élő nitrogénfixáló baktériumok segítségével nitrátionná alakul, amely a növények számára már könnyen hasznosítható.

33. Kár a gőzért?

Halmazállapotok

A különféle anyagok állapotjelzőik függvényében különböző állapotokban létezhetnek. Ezek a halmazállapotok.

34. Krumpli a’la Darwin

Halmazállapot változások

Hétköznapi tapasztalatból ismert folyamat bizonyos anyagok halmazállapot-változása, így a fagyás, olvadás, párolgás, forrás és a lecsapódás.

35. A tengervíz mint oldat

Oldatok jellemzői

Oldatnak azokat a többkomponensű folyékony halmazállapotú rendszereket nevezzük, amelyekben az egyik komponens mennyisége jóval nagyobb, mint a többié. A hétköznapi életben a legtöbbször vizes oldatokkal találkozunk.

36. Oldódj fel a melegben!

Az oldódás folyamata

Az oldatok oldószerből és oldott anyagból állnak. De vajon mennyi anyagot lehetséges feloldani egy másik anyagban?

37. Mit üzen a káposzta?

A pH érték

Savas? Lúgos? Semleges? Az oldatok kémhatását – így a vizes oldatokét is – a Soren Peter Lauritz Sorenzen dán biokémikus által megalkotott, 0-tól 14-ig terjedő skálán mért pH értékkel jellemezzük.

38. Gáz van!

A földi levegő összetétele

A Földön a legismertebb gázkeverék a levegő. Térfogatának 78%-át nitrogén, 21%-át oxigén alkotja. Kevesebb mint 1%-ban tartalmaz nemesgázokat, 0,04%-ban pedig szén-dioxidot.

39. Piszkos ügyeink

A légszennyezés

A bioszféra élő rendszer. A légkör gázegyensúlyát az emberi tevékenység megbontotta. Az üvegházhatás fokozódása, a globális felmelegedés, az ózonréteg elvékonyodása és a savas esők súlyosan veszélyeztetik bolygónkat.

40. Védőpajzs alatt

A földi légkör szerkezete

A légkör rétegeit legegyszerűbben a hőmérséklet változása alapján különíthetjük el. Eszerint közel 1000 km magasságig négy réteg alkotja a légkört. Határukat a hőmérséklet csökkenése vagy növekedése jelzi.

Természetismeret

  • 3 900 Ft

  • Szállítás: 1 100 Ft
  • Fizetési költségek:
    • Bankkártya vagy PayPal: ingyenes
    • Utánvét (csak Magyarországon): 350 Ft

Intézményi megrendelés esetén kérjük, vegye fel velünk a kapcsolatot!

Kapcsolodó termék(ek)

Az emberi test

Az emberi test

3 900 Ft

Fizikai mennyiségek
Fizikai jelenségek
Der menschliche Körper
Geometria

Geometria

3 900 Ft

Állatok a ház körül
Emlősök az erdőben
Naturwissenschaft